A Budapest XII. kerületi Felső Svábhegyi 1952 nm-es telken egykor földszintes családi ház állt, mely először 1894-ben kapott fennmaradási engedélyt, ezután többször bővítették. A környező épületek heterogén képet alkotnak, találunk közöttük emeletes társasházakat, családi házakat és sorházakat is, melyek többségében a 60-70-es évek után épültek. Több szomszédos telekre és az utca túloldalára is jellemző kialakult állapot a szabadon álló és telek első felét elfoglaló beépítés.
Beépítés:
Az új telepítésnél fontos szempont volt, hogy a telken elhelyezhető négy lakás mindegyikének délkeleti, vagy délnyugati tájolású nappali tere legyen. A beépítés két egymásra harapó kubusból jön létre, melyek egymáshoz képest félszint eltolásban ülnek a terepen és két-két lakást foglalnak magukba. Az érvényben lévő szabályozási előírások szerint csak a félszint eltolással lehet olyan beépítést, alaprajzokat megvalósítani, ami a magassági korlátozások ellenére optimális alapterületi felhasználást eredményez.
Tájolás:
Az épületet, illeszkedve az utcaképhez és a kerületi előírásokhoz, a telek első felébe helyeztük el, az északi, utcai oldalra helyezve az összes alárendelt helyiséget és a közlekedőmagot, délkeletre és délnyugatra megnyitva a négy lakás összes lakó és nappali funkcióját. Így létrejön három egymáshoz képest 100-150 cm szinteltolásban lévő déli tájolású kertrész. Ezekből kettő a földszinti lakásokkal áll privát kapcsolatban, egy pedig teljesen közösségi használatra kerül kialakításra.
Tervezés: 2018
