Törőcsik Mari park, Budapest XI. kerület
ZOETROPE
A zoetróp egyike a film előtti animációs eszközöknek, amelyek a mozgás illúzióját keltik a mozgás fázisait bemutató rajzok vagy fényképek sorozatának megjelenítésével. Ez alapvetően a phénaisztikóp hengeres változata volt, amelyet szinte közvetlenül a stroboszkópos korongok 1833-as megjelenését követően fejlesztettek ki. A végleges változatot, könnyen cserélhető képcsíkokkal, játékként mutatta be Milton Bradley 1866-ban, és nagyon sikeres lett. A zoetróp elnevezés a görög ζωή zoe, „élet” és τρόπος tropos forgás szavakból áll, amelyek az „élet kereke”-ként fordíthatunk.
KONCEPCIÓ
A kis kézben tartható zoetrope eszközök megihlettek számos kortárs képzőművészt, akik működő változatokat építettek nagyobb léptékben. A lényeg mindig egy karakteres, egyszerű mozgásforma megelevenítése, a zoetrop mint léptékét váltó tárgy szoborrá, műtárggyá alakítása.
A háború utáni magyar filmgyártás brilliáns tehetsége, Törőcsik Mari, számos remekműben alakított főszerepet. Sarkadi Imre novellája alapján 1956-ban mutatták be Fábri Zoltán rendezte Körhinta című filmet. A Törőcsik Mari életmű legnagyobb hatású filmjének egy rövid részletét, a hintajelenetet ragadtuk ki elemeire bontva. A jelenetben a bravúros operatőri munkának köszönhetően szinte együtt pördülünk a körhintán Soós Imrével és Törőcsik Marival. A gyönyörűen komponált közeli képeken az akkor 20 éves fiatal lány aggódó tekintete és egyszerre mámoros mosolya a filmtörténet megismételhetetlen pillanata. A jelenetből a színésznő arcára közelítő rövid részletet emeltük ki. 24 mozgásfázisra osztva egy loopolt, végtelenített mozdulatot látunk a vékony hasítékokon betekintve a hengert megpörgetve.
A fémtestű zoetrope egyszerre emlékezik a csodálatos színésznőre, idézi a mozgókép történetének kezdetét és játékosan bevonja a nézőt a mozdulatképzés titkaiba.
A MŰTÁRGY
A Törőcsik Mari emlékmű létrehozására országos tervpályázatot hirdetett a XI. kerület és a Magyar Építész Kamara közösen. A műtárgy koncepciója egy kézzel forgatható 2 méter átmérőjű zoetrope, mely magában rejti Törőcsik Mari mosolyát. Megidézi a filmkészítés misztériumát azáltal, hogy a parkba látogató a henger megpörgetésével a belső palástba rejtett állóképsort mozgássá alakítja.
A felül nyitott, alul zárt henger nyers 20 mm vastagságú alumínium lemezből készül. A palást felső felére 24 keskeny perforált nyílás kerül, a belső palástra pedig ugyanennyi fekete-fehér kép a fázisaira bontott filmjelenetből. A képkockákat festett világos fémlapra printelik.
Bérczes László Beszélgetőkönyvéből kiemeltük a művésznő vallomásának egy részletét, mely a henger külső palástjára lesz gravírozva. (Európa, 2018, 432. oldal)
A szürkületi és esti működéshez a dob felső peremén világító led szalag ad megfelelő megvilágítást, melynek energiaellátását egy a meglévő közvilágítási oszlopra szerelt méretezett fotovoltaikus panel adja.
Nyugalmi helyzetben a perforált csíkokon ez a belső fény átszűrődik, láthatóvá teszi a műtárgyat.
Tervezés: 2023
